Az Egyesült Államokban tavaly novembere óta nem csillapodik a vita az emlőrákszűrésekkel kapcsolatos ajánlásokról, a szűréssel összefüggésben felmerült kételyekről. A hazai szakorvosok figyelmeztetnek: ne hagyjuk magunkat elbizonytalanítani, Magyarországon is nők tízezrei élnek, akik már nem lennének közöttünk, ha nincs szűrés.
Amint arról a Magyar Tudományos Akadémia
mta.hu portálja beszámolt, Amerikában a vihart egy független egészségügyi tanácsadó szervezet novemberi állásfoglalása kavarta. A szervezet szerint az USA-ban megszokott 40 év helyett csak 50 felett érdemes megkezdeni a rendszeres szűrővizsgálatokat. A tanulmány szerzői a nők önvizsgálatra való oktatását sem javasolták, mint ahogy a digitális mammográfia és az MRI használatát sem látták tudományosan megalapozottnak.
Dr. Forrai Gábor, az Állami Egészségügyi Központ Központi Radiológiai Diagnosztikai Osztályának osztályvezető főorvosa szerint az állásfoglalás által keltett hangulat és felfokozott médiaérdeklődés sokakat elbizonytalaníthatott az Egyesült Államokban.
- A megjelent tanulmány ajánlásai megkérdőjelezhetők és szembe mennek a tudományos trendekkel. Jelentőségüket a laikus közönség nem tudja megítélni, és könnyen előfordulhat, hogy sokan elfordulnak a szűrővizsgálatoktól. Ez nagyon súlyos következményekkel járhat, hiszen pontosan tudjuk, hogy hány emberéletet mentenek meg a szűrések – mondta az mta.hu-nak Forrai Gábor.
Magyarországon nyolc éve, Németországot, Franciaországot és Olaszországot is megelőzve folynak országosan szervezett mammográfiai szűrővizsgálatok. Az eljárásnak az Egyesült Királyságban van a legnagyobb múltja: a szigetországban 1988 és 2008 között 19 millió szűrővizsgálatot végeztek el, ennek során 117ezer emlőrákot tártak fel, az évente megmentett életek számát így 1400-ra becsülik.
Magyarországon is hasonló nagyságrendű az évente megtalált korai emlőrákok száma, és világszerte kimutatható, hogy a szűréseknek köszönhetően 30 százalékkal csökkent az emlőrák okozta halálesetek mennyisége. A szűrőprogram Magyarországon a 45 és 65 év közötti nőkre terjed ki, kétévente elvégzett vizsgálatokkal. Az állásfoglalást övező vitában számos érv vetődött fel az emlőrákszűrés ellen: többen említették a vizsgálat kellemetlenségét, az elvégzett szükségtelen műtétek magas számát, és a vizsgálatokat övező stresszt is.
– Egy átlagos pszichéjű embernek nem hiszem, hogy komolyabb stresszt jelenthet egy ilyen vizsgálat, bár nyilvánvaló, hogy mindenki izgul az eredmény miatt. Régóta végezzük ezt a munkát, és úgy látjuk, hogy a magyar páciensek a veszélyt felismerve saját döntésükből jönnek el a kórházba. Tény, hogy vannak olyan megoperált daganat-kezdemények, amelyeket ha bennhagyunk, nem rákosodtak volna el. Ha viszont a szervezetben rosszindulatú daganatok maradnak, akkor egy részüknél bizonytalanná vélik, hogy a későn elvégzett operáció képes-e megmenteni a beteget – fejtette ki az mta.hu-nak Forrai Gábor.
Mielőtt műtétre kerülne sor, a talált daganatot biopsziával vizsgálják meg, egy tűvel vesznek mintát a kérdéses elváltozásról. „Ez sem egy kellemes eljárás, de legfeljebb egy óráig tarthat, legtöbbször csak pár percig, és a páciens egy nap után már nem érez fájdalmat. A vizsgálaton azonban csak azok esnek át, akiknél a röntgenképen vagy ultrahanggal elváltozást tapasztaltunk” – fejtette ki Forrai Gábor.
Kapcsolódó cikkek:Emlőszűrés és a mellek önvizsgálataNem megyünk orvoshoz, mert félünk a betegségtőlMellrák: semmit sem szabad halogatniEmlőrák: mielőbb felfedezni, hamar műteniMilyen tünetei vannak az emlőráknak?Az önvizsgálat nem a nők "kiváltsága"Emlőrák: semmit sem szabad halogatniEmlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról 
1/1 
