A vékonybélhám nagy felülete és sejtjei intenzív osztódása ellenére az elsődleges tumor itt igen ritka, előfordulása néhány ezrelék, amit a híg béltartalom és bizonyos enzimek jelenlétével, a daganatsejtek elleni hatékony immunrendszeri védekezéssel magyaráznak. Viszonylag gyakoriak viszont a melanóma-, tüdő-, emlő- és méhnyakrák-áttétek.
Amint a
Házipatika összeállításából kiderül, a vékonybél elsődleges daganatai leginkább adenokarcinómák, karcinoid tumorok, ritkábban limfómák vagy az időskorra jellemző szarkómák. Mintegy kétharmaduk rosszindulatú. Negyven éves kor fölött, inkább nőkre jellemző tumorok. Általában az epevezeték és a hasnyálmirigy váladékának belépési helyéhez közel, a patkóbélben (duodenum) vagy az éhbél (jejunum) területén alakulnak ki.
Főként a sok húst és fehérjét fogyasztókat veszélyezteti, hajlamosító tényezők a lisztérzékenység, bizonyos polipok, a cisztás fibrózis, a gyomorfekély, a Crohn-betegség. A rosszindulatú tumorok 80 százaléka produkál tünetet: vérzést, hasi fájdalmat, teltségérzést, elzáródásos sárgaságot, lassú fogyást, hányást, vizes hasmenést. A hormontermelő tumorok további, az emésztés szabályozásában szerepet játszó hormontól függő tüneteket is mutatnak, a hőhullámoktól a bőrpíron át igen változatos formában. Szövődmények lehetnek a bélelzáródás, perforáció.
Az éhbél felső szakaszáig leginkább endoszkópos, utána lenyelhető kapszulaendoszkópos, illetve radiológiai vizsgálattal kezdik a diagnosztizálást. A kezelés általában a tumoros vékonybélszakasz műtéti eltávolítása, majd a folytonosság helyreállítása (szegmentális reszekció), illetve bypass-műtét, amikor a kieső szakaszt saját bélszakasszal, szövettel pótolják. A nem műthető esetekben a szűkületet úgynevezett stenttel tágítják.
Amint a
Webbeteg tájékoztatója kitér rá, a vékonybél a tápcsatorna középső, 6-7 méter hosszúságú szakasza, amelynek feladata az emésztés folyamán létrejött tápanyagok felszívása. Hely három részből áll: patkóbél, éhbél, csípőbél. A legbelső réteget a nyálkahártya alkotja, melyet kötőszövetes réteg vesz körül. Ezt egy izomréteg borítja, majd újabb kötőszövetes réteg következik, amire legkülső rétegként a hashártya fekszik rá. A vékonybél belső felszínét a tápanyagok felszívását végző bélboholyrendszer borítja.
A nyálkahártyaréteg sejtjei közt speciális sejtek, ún. enteroendokrin sejtek találhatók, melyek a vékonybél működését szabályozó hormonokat termelnek. A csípőbél nyálkahártyájában a nyirokrendszerhez tartozó számos úgynevezett nyiroktüsző található, melyek a kórokozók elleni védekezésben legnagyobb szerepet játszó fehérvérsejtek csoportokba tömörülnek.
Kapcsolódó cikkek:GIST (gasztrointesztinális stróma tumor)Vastagbélrák és végbélrákÉrgátlással is küzdenek a vastag- és végbélrák ellenVastag- és végbélrák: a tumort veszik célbaEGFR: célzottan gátolják a rákos sejtburjánzástKemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekigKemoterápia: gyógyszerek és módszerek 
1/1 
