Napjainkban a csecsemőhalandóság 20-30 százalékkal magasabb a felrobbant csernobili atomreaktor 170 kilométeres körzetében, és nagyon sok fiatal születik genetikai problémákkal, belső szervi fogyatékossággal vagy betegszik meg pajzsmirigyrákban.
1/1
Amint arra a Házipatika emlékeztet, április 26-án van a csernobili atomkatasztrófa évfordulója, 1986-ban ezen a napon történt robbanás a Kijevtől északra fekvő erőmű 4-es reaktorában. A baleset következtében kialakult radioaktív felhő elérte Európát is, ám a lakosság elől a szovjet hatóságok igyekeztek eltitkolni a robbanást és az azzal járó egészségügyi következményeket is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a csernobili atomerőmű 1986-os felrobbanásakor közvetlenül ötvenhatan vesztették életüket, de összességében legalább 4000 halálos áldozattal kell számolni. Az International Agency for Research on Cancer (IARC) rákkutató központ vizsgálatai szerint akár 16 ezer halálos áldozattal is lehet számolni. Az Orosz Tudományos Akadémia szakértői úgy vélik, Oroszországban eddig 60 ezren hunytak el a katasztrófa következtében, és becslések szerint még 140 ezren Ukrajnában és Belorussziában.
A legrémisztőbb kalkulációk a belorusz és ukrán szakértőktől származnak, előbbiek szerint 93 ezer haláleset és 270 ezer rákos megbetegedés van a mérlegen, az ukrajnai Sugárvédelmi Bizottság pedig félmilliós halálozással számol.