Igaz ugyan, hogy az alkalmanként néhány perces besugárzás előkészülete közben nagyon kevés idő jut egy betegre, mégis gyakran ilyenkor merülnek fel kérdések, amelyek nem szabad, hogy válaszok nélkül maradjanak. A RÁKGYÓGYÍTÁS magazin ápolási sorozatának keretében az alábbiakban sugárterápiát is biztosító intézmények főnővérei avatnak be mindennapi tapasztalataikba.
Az orvosok mellett mérnökök, fizikusok, technikusok és sugárterápiás asszisztensek dolgoznak azon, hogy minden egyes betegnek a számára a legkisebb terhelés mellett a legnagyobb hozadékot adó sugárkezelés történjen, s a legjobban ki tudják használni a rendelkezésre álló besugárzó készülék technikai adottságait. A kezeléseken a terápiát elrendelő és megtervező szakemberek már nincsenek ott, a páciensek az ápolókkal és szakasszisztensekkel találkoznak gyakrabban.
– Saját édesanyám mellrákos volt, megműtötték, majd a kiújulási kockázat csökkentése érdekében sugárkezelésen is átesett. Ennek immár 17 éve. Meggyógyult, felépült, pedig akkoriban még gyógyszer is kevesebb fajta volt, s a besugárzó készülékek technikai színvonala is elmaradt a maiakétól – eleveníti fel rendszeresen a közvetlen családjában szerzett tapasztalatait Tar Anna, a debreceni Sugárterápia Tanszék vezető asszisztense, amikor lelket próbál önteni a kezelésre érkező betegekbe. Nagy szükség is van a biztatásra, a besugárzást ugyanis mind a mai napig sok félelem övezi.
Az első alkalomkor sorjáznak a kérdések: fájni fog-e a kezelés, megégethet-e a berendezés, nincsenek-e veszélyben a családtagok? A tévhiteket el kell oszlatni, hogy legalább azok ne fokozzák a betegekben lévő feszültséget. A sugárkezelésnek gyakran vannak kellemetlen mellékhatásai, amelyekre fel kell készülni, ám maga a besugárzás nem érezhető, tehát teljesen fájdalmatlan, a sugárnyaláb nem éget és semmilyen óvintézkedés nem szükséges a családtagok miatt sem, mert a beteg a külső besugarazástól nem válik sugárzóvá. (Más a helyzet a ritkábban alkalmazott – beinjektált vagy beültetett – izotópos kezeléssel, ám erre mindig külön felhívják az érintettek figyelmét.)
– A betegek nagyon eltérően viszonyulnak a besugárzáshoz. Vannak, akik a több hetes kezelés teljes időtartama alatt tünetmentesek maradnak, másoknak már a legelején jelentkeznek panaszaik. Vannak visszatérő problémák, ám mivel minden emberi szervezet más, előre sosem lehet forgatókönyvet írni, hogy adott beteg miként fog reagálni. Alapszabály: a legkisebb kellemetlenséget is jelezni kell a kezelésen, hiszen akkor tudunk segíteni, s gátolni a panaszok súlyosbodását, ha tudunk azokról – hangsúlyozza Tar Anna.
Figyelmeztet: a „szomszédasszonytól hallott praktikákkal” sokszor inkább árthatnak a betegek vagy a családtagok, mintsem használnának, ugyanis azonosnak tűnő tünetek hátterében is állhatnak teljesen más kiváltó okok, amelyek gyökeresen eltérő kezelést kívánhatnak. Ezért is fontos, hogy a betegek megértsék, hogy a kezelések során mi miért történik velük, s legyen lehetőségük kérdéseket feltenni az orvosoknak és az ápolóknak.
1/3 Sorjáznak a kérdések a kezelések elején
2/3 Tudatosan tenni a mellékhatások csökkentése érdekében
3/3 Hosszútávfutásra kell készülni