RÁKGYÓGYÍTÁS

Az onkológiai kezelések ideje alatt folyamatosan, a terápiák lezárultával pedig meghatározott időközönként kell a daganatos betegeknek különféle kórházi ellenőrzéseken részt venniük. A laboratóriumi eredmények, s a képalkotó vizsgálatok (ultrahang, röntgen, CT, PET, MRI csontszcintigráfia) adnak támpontokat a páciens állapotáról, a kezelések eredményességéről, a későbbiekben pedig időről-időre alátámaszthatják a tumormentességet vagy segíthetnek egy kiújulás vagy áttét időbeli felismerésében. A kontrollvizsgálatok sok embernél okoznak feszültséggel teli időszakot, hiszen sorsdöntő válaszok születnek ekkor. Fontos ugyanakkor tisztában lenni azzal: egy kiújulás vagy áttét kialakulása még nem jelenti azt, hogy végleg elveszítettük a daganat ellen indított hadviselést.

1/4

Egy beteg számos vizsgálaton átesik addig, amíg olyan biztos diagnózis birtokába kerül, ami alapján dönthetnek a számára optimális kezelésekről, hogy az operáció-sugárkezelés-gyógyszeres terápia hármasa közül mely beavatkozások, milyen sorrendben és formában lehetnek a leginkább célravezetők. Függetlenül attól, hogy végül sor került-e műtétre vagy sem, az onkológiai kezelések nullkilométerét a státuszrögzítő vizsgálatok jelentik. Ekkor képalkotó eszközökkel feltérképezik a kiinduló állapotot, a tumor méretét, elhelyezkedését, aktivitását, valamint különféle laboratóriumi értékek ellenőrzésével meggyőződnek arról, hogy a beteg általános állapota, esetleges kísérőbetegségei, a vérképző szervek, a vesék és máj működési paraméterei mennyire teszik lehetővé a kezelések megkezdését.

– Egy daganateltávolító operációt követően 6-8 héten belül meg kell kezdődnie az onkológiai kezeléseknek, az úgynevezett adjuváns terápiának. A műtét után kell egy kis regenerálódás a szervezetnek, illetve ekkor történnek bizonyos stádiumfelmérő kiegészítő vizsgálatok, ám azt követően nem lehet halogatni a terápiát. A célunk ugyanis a szervezetben feltételezetten visszamaradt apró, még kimutathatatlan méretű mikrometasztázisok elpusztítása. Ha ezek időközben netán mérhető kiterjedésű tumorokká válnak, a betegség már más stádiumbesorolás, más megítélés alá is esik, ezzel pedig a kezelési elvek is változnak – érzékelteti az időtényező fontosságát dr. Boér Katalin, a fővárosi Szent János Kórház és Észak-Budai Egyesített Intézmény onkológiai osztályának főorvosa. Hozzáteszi: a daganat helyétől, stádiumától és biológiai jellemzőitől függően döntenek arról, hogy a diagnosztika tárházából mire van szükség.

Vérvételre mindig sor kerül, hasi ultrahang és mellkasröntgen általában ugyancsak készül, CT, MRI, PET CT akkor, ha azt valamely körülmény indokolja, ahogyan csontizotóp vizsgálatot is csak akkor kérnek, ha a laboreredmények vagy a beteg panaszai felvetik csontáttétek gyanúját.

1/4 Státuszrögzítő vizsgálatok
2/4 Folyamatos laboratóriumi figyelem
3/4 Gondozás az onkológiai kezelések után
4/4 Béke és csatazaj: a kontrollvizsgálatok feszültsége