Közismert a placebo szerek pozitív hatása, lehetséges mellékhatásukat azonban eddig csak elvétve kutatták. Pedig ha a beteget előre felkészítik az esetleges kellemetlen tünetekre, azok a placebók alkalmazásakor éppúgy jelentkezhetnek, mint a hatóanyagot tartalmazó szerek esetében.
A placebo szerek, amelyeket egyelőre leginkább gyógyszertesztek kontrollcsoportjaiban használnak, bizonyítottan képesek valós tüneteket pozitívan befolyásolni: például csökkentik a fájdalmat, javítják a hangulatot vagy hatékonyabb immunreakcióra serkentik a szervezetet. A placebohatás a páciens várakozásain alapul: minél inkább javulást remél valaki egy szertől, annál gyorsabb lesz a gyógyulása – olvasható az
Origo hírportál cikkében.
A várakozások azonban nem csak pozitívak lehetnek. Ha a betegnek vannak várakozásai egy adott szer lehetséges mellékhatásaival kapcsolatban, azok még akkor is jelentkezhetnek nála, ha egy kísérletben nem hatóanyagot tartalmazó szert kapott, hanem placebót. E negatív várakozások hatásával eddig a klinikusok csak elvétve foglalkoztak, most azonban a Tübingeni Egyetem kutatói a német orvosok lapjában (Deutsche Ärzteblatt International) 31 korábbi kutatás metaelemzését tették közzé. Kutatásuk célja az volt, hogy felhívják az orvosok és a nővérek figyelmét a tudatos betegtájékoztatás fontosságára.
Placebo mellékhatássalA tanulmányban többek között áttekintették azok arányát, akik egy gyógyszerkísérletben, bár placebót kaptak, a mellékhatásokra hivatkozva kiszálltak a kísérletből. Az eredmények szerint az izomfájdalommal járó fibromyalgia elleni gyógyszer klinikai kipróbálása során a placebót kapók 11 százaléka lépett vissza mellékhatásokra (szédülésre, hányingerre) hivatkozva. Migrén elleni, illetve feszültségoldó szerek esetében ugyanez az arány 5 százalék, míg a koleszterincsökkentő sztatinok esetében 4-26 százalék volt.
Egy meglehetősen furcsa vizsgálatba olasz gasztroenterológusok laktózintoleranciától szenvedő, illetve a kórképtől mentes résztvevőket vontak be. A kísérlet résztvevői úgy tudták, hogy laktózt kapnak, és emésztési panaszaikról kell beszámolniuk. A valóságban azonban glükózt kaptak, amely nincs hatással a bélrendszerre. Ennek ellenére a tejcukor-érzékenységtől szenvedők 44, az ettől nem szenvedőknek pedig 26 százaléka számolt be emésztőrendszeri panaszokról.
Ugyancsak említésre méltó az az eset, amikor egy antidepresszáns klinikai kipróbálása során az egyik placebót kapó beteg öngyilkosságot kísérelt meg, 26 darabot lenyelve az áltablettából. Annak ellenére, hogy a tabletta egészségre ártalmatlan volt, az illető vérnyomása veszélyesen alacsony szintre süllyedt.
Aki előre tud róla, annál nagyobb eséllyel jelentkezik a mellékhatásA negatív mellékhatásokkal kapcsolatos várakozások a hatóanyaggal rendelkező tabletták hatását is befolyásolják. A kutatások szerint ha az orvos előre tájékoztatja a beteget az esetleges mellékhatásról, nagyobb annak valószínűsége, hogy a mellékhatás jelentkezik is. Egy, a prosztata-megnagyobbodás tüneteit enyhítő szer esetében a kísérletben résztvevők felének elmondták, hogy a gyógyszer merevedési zavarokat okozhat, míg a résztvevők másik felét nem tájékoztatták erről a mellékhatásról. Az előre felkészített csoportban a résztvevők 44 százaléka számolt be merevedési zavarról, míg akiket nem készítettek fel előre, azoknak csak 15 százalékuk említette a mellékhatást.
Egy hasonló kísérletben német pszichológusok krónikus derékfájástól szenvedő betegeket lábnyújtó és -hajlító gyakorlat elvégzésére kértek. A résztvevők egyik felének azt mondták, hogy a gyakorlat során kismértékben növekedhet a fájdalmuk, míg a többieket úgy tájékoztatták, hogy a gyakorlat nem jár plusz fájdalommal. A kutatás eredményei szerint az első csoport számottevően erősebb fájdalomról számolt be.
Hogy mennyire számít a szavak megválasztása, jól jelzi az az amerikai kísérlet is, amelyet aneszteziológusok végeztek szülésre váró nők körében. A nők az epidurális érzéstelenítés előtt helyi érzéstelenítő injekciót kaptak. Az injekció beadása előtt néhány nőnek azt mondták, hogy a helyi érzéstelenítés hatására az epidurális érzéstelenítést egyáltalán nem fogják fájdalmasnak érezni. A nők másik csoportjának viszont úgy fogalmaztak, hogy az injekció beadásakor egy méhcsípés erősségű fájdalmat fognak érezni, de az egész procedúrának ez a legfájdalmasabb része. A második csoportba tartozó nők határozottan fájdalmasabbnak érezték a helyi érzéstelenítést, mint az első csoport tagjai.
Etikai dilemma előtt az orvosokA mellékhatásokkal kapcsolatos várakozások etikai dilemma elé állítja az orvosokat és a nővéreket: egyrészt elvárt, hogy a mellékhatásokkal kapcsolatban teljes körű felvilágosítást kapjon a beteg, másrészt viszont mindenki minimalizálni szeretné a mellékhatások kockázatát. Ám ha ezekről részletes tájékoztatást adnak, nő az előfordulásuk esélye is.
A kutatás eredményei rámutatnak, hogy az egészségügyben dolgozóknak tudatosabban kellene kommunikálniuk. A német szerzők tanulmányuk elején Bernard Lown kardiológus, Nobel-díjas békaharcos híres mondását idézik: "Az orvosok kezében lévő legerősebb hatású eszköz a szó, de a szavak, mint a kétélű kard, gyógyíthatnak és meg is béníthatnak."
Kapcsolódó cikkek:
Hogyan segít a placebo a fájdalomcsillapításban?
Segíthetnek és árthatnak is egymásnak a betegek az osztályokon
Gyógyszerfejlesztés: küzdelem az idővel
1/1 
