A rák genetikai betegség: a rosszindulatú daganatok kialakulásának hátterében az áll, hogy a gének mutációja nyomán felborul a sejtek osztódásának szabályozása. A tumorbetegségek genetikai jellege ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a rák minden esetben öröklött betegség. Éppen ellenkezőleg: kevésszer lehet bizonyítani az öröklődés hatását, az esetek döntő hányadában belső és külső tényezők váltják ki azt, hogy valakiben aktivizálódik a hajlam, s szervezetében rosszindulatú sejtosztódás indul el. Az öröklődés jelentőségéről, a daganatos betegségekkel összefüggő genetikai kutatásokról dr. Kopper László rákkutató, patológus professzor adott interjút a Rákgyógyításnak.
Prof. Dr. Kopper László patológus, egyetemi tanár, az orvostudomány doktora, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének munkatársa immáron több mint negyven éve. Hosszabb tanulmányúton vett részt a londoni, buffalói, bethesdai és tokiói kutatóintézetekben. Fő érdeklődési területe az onkológia, a daganatok keletkezésének, növekedésének, terjedésének szabályozása, illetve a szabályozás zavarai, azok terápiás befolyásolhatósága. Számos szabadalom, új kísérleti rendszer és módszerek (molekuláris technikák) kitalálója és alkalmazója, az áttétek kialakulását gátló nm23 gén felfedezésének résztvevője. Az egyetemen volt dékán- és rektorhelyettes, az Egyetemi Doktori Iskola elnöke, az intézet igazgatója. Alapító szerkesztője a Pathology Oncology Research című folyóiratnak. A patológia és az onkológia tárgyak előadója, számos szakkönyv és tankönyv szerkesztője és szerzője.
– Ha egy családban előfordul egy rákbetegség, a hozzátartozókban óhatatlanul felmerül a félelem, hogy a beteg gyerekeiben, esetleg testvéreiben is kialakulhat a daganat. Jogos ez az aggodalom?
– Ennek megítélése nem ennyire egyszerű. Tumor számos helyen keletkezhet a szervezetben, s még az azonos szervben kifejlődő daganatok is rendkívül eltérő eredetűek és tulajdonságúak lehetnek. A család fogalmát tágabban értelmezve a rákbetegég valamely formája csaknem minden családban előfordul, ám az eseteknek csak kis százalékában mondhatjuk azt, hogy közvetlen öröklődés áll a megbetegedés hátterében. Az, hogy a rákbetegség genetikai károsodások összegződésével kialakuló állapot, nem azt jelenti, hogy apáról-fiúra száll. Mai tudásunk szerint a megbetegedéseknek csak 8-10 százaléka hozható bizonyítottan összefüggésbe az öröklődéssel. A rákot sokkal inkább az életünk folyamán szerzett génhibák okozzák.
– Hogyan lehet génhibákat "szerezni"?
– Sejtjeink a bennük kódolt DNS szerint folyamatosan osztódnak és elhalnak, az osztódás során "másolási hibák" folytán rendellenesen működő sejtek is létrejönnek. Ezeket alapesetben a DNS hibajavító rendszerek orvosolni tudják, ám ha túl sok a hibás gén vagy valami miatt nem működik megfelelően a kontroll mechanizmus, betegség alakulhat ki. Erre az életkor előrehaladtával egyre nő az esély, a biológiai tényezők mellett számos külső fizikai és kémiai hatás is folyamatosan növeli a károsodás kockázatát. A szervezetbe bekerülő vagy ott keletkező anyagok megváltoztatják bizonyos fehérjék és enzimek működését. A környezeti ártalmakat, mindenekelőtt a szervezetbe folyamatosan méreganyagokat adagoló dohányzást, a különféle vegyi anyagokat vagy káros napsugárzást e mechanizmus nyomán nevezzük rákkeltőnek.
1/3 Hogyan lehet génhibát "szerezni"?
2/3 Öröklött hajlamok és szerzett ártalmak
3/3 Genetika a gyógyításban
1/3 
