Naponta mintegy egymillió alkalommal használnak ultraibolya (UV) fényt kibocsátó szoláriumot az Egyesült Államokban, és évente körülbelül 30 milliónyian szoláriumoznak, köztük fiatalkorúak is – ez a népesség 10 százaléka. Egyre határozottabb ugyanakkor a gépekkel szembeni politikai ellenállás: az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) 2010. március végén egy tanácsadó testületet hívott össze, hogy vizsgálják felül a szoláriumozás biztonságosságát, döntsenek arról, hogy szükséges-e másik eszközcsoportba sorolni a szoláriumokat, és alakítsanak ki álláspontot arról, hogy hozzáférhető legyen-e a szolárium a fiatalkorúaknak.

Amint arra a
Medical Online összeállítása rámutat, a szoláriummal kapcsolatos aggodalmakat főleg a melanóma gyakoriságának és halálozásának megnövekedése táplálja. Az Egyesült Államokban a melanóma előfordulása gyorsabban nő, mint bármilyen más ráké. Különösen riasztó, hogy 1992 és 2004 között rendkívül gyorsan emelkedett a 15–39 éves nőkben az újonnan diagnosztizált melanómák száma: évente 2,7 százalékos volt a gyakoriság növekedése ebben a csoportban. Ezt a kutatók – legalábbis részben – a szoláriumozásnak tudják be.
Kevéssé valószínű, hogy az esetszám növekedését a diagnosztikus kritériumok változása okozta volna, mert akkor férfiakban és más korcsoportokban is hasonló emelkedést kellett volna tapasztalni.
Nőtt a gyakorisága a vastagabb (>1 mm) melanómáknak is, és a regionális és távoli tumorok incidenciája évi 9,2 százalékkal emelkedett. Ezek az adatok azt jelzik, hogy a fiatal nőkben nagyon kifejezetten nőtt az előrehaladott tumorok előfordulása. Bár ma már – köszönhetően korai felfedezésüknek – hét melanómából hat gyógyítható, de előrehaladott esetekben továbbra is rossz a prognózis.
A melanóma, illetve az egyéb bőrrákok és a szoláriumozás kapcsolatára vonatkozóan bőséges mennyiségű adat áll rendelkezésre. Amint arról a Rákgyógyításon is beszámoltunk, ez arra indította az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy a szoláriumokat az I. osztályba tartozó karcinogének, tehát rákkeltő tényezők közé sorolja. Hasonló volt az eredménye egy nemrég Minnesotában elvégzett esetkontrollos vizsgálatnak is: annál nagyobb volt a melanóma kockázata, minél hosszabb ideje és minél többet szoláriumozott a személy.
Még drámaibb az összefüggés az UV sugárzás és a nem-melanóma típusú bőrrákok között: a szoláriumozás növeli a laphámsejtes bőrrák relatív kockázatát. Bár e daganatok túlnyomó többsége korai fázisban sikeresen kezelhető, egy kis hányaduk áttéteket ad, és ekkor már ritka a gyógyulás. Noha a laphámsejtes rák halálozási aránya kicsi, mivel a bőrrákok jelentős része ilyen típusú, az összes bőrrák eredetű halálozás 25–35 százalékáért mégis ezek felelősek.
1/2 Összefüggések az UV-sugárzás és a bőrrák között2/2 Egyre több ország korlátozza a szoláriumozást