Alapvető különbséget kell tenni a primer (elsődleges) és a szekunder (másodlagos vagy áttétes, metasztatikus) daganatok között. Primer tumor, amely elsőként alakult ki a szervezetben. Ezzel szemben az áttétes daganatos góc az elsődleges ráknak már következménye, de nem kizárt, hogy olykor az áttéteket fedezik fel hamarabb.
Áttét akkor alakul ki, amikor a burjánzásnak indult daganatsejtek eredeti helyükről eljutnak a szervezet más részeibe is, ott kitapadnak, s egymástól függetlenül, de egymással párhuzamosan növekedésnek indulnak. Ez a terjedés leggyakrabban a véráram vagy a nyirokkeringés útján valósul meg. (Helyileg előrehaladott tumorról beszélünk akkor, ha a növekvő daganat a testüregekben közvetlenül terjed a környező szövetekre, beszűri, infiltrálja azokat.)
A daganatműtéteket követő sugárkezelés és az
adjuváns kemoterápia célja, hogy a műtét után esetleg megmaradt tumorsejteket elpusztítsa, azaz likvidálja a szervezetben talán keringő, képalkotó vizsgálatokkal kimutathatatlan, ám potenciálisan kitapadni, s növekedni képes daganatsejteket, amelyek
mikrometasztázisokat képezhetnek. A kezelésekkel csökkenteni lehet a kiújulás és áttétképződés kockázatát, más esetekben elodázni a metasztázisok felbukkanását.
Az egyes daganatok áttétképzési hajlama eltérő, ezt a szövettani jellemzők, a rosszindulatúság foka és sok más tényező befolyásolja. Áttétek a szervezet legkülönfélébb szervrendszereiben kialakulhatnak,
leggyakrabban a májban, a tüdőben, az agyban, a csontokban indulnak növekedésnek.
Fontos annak megértése: egy májáttét nem májrákot, egy agyi áttét nem agydaganatot jelent. Kétségtelen, hogy a beteg számára a tünetek szempontjából e megkülönböztetésnek talán nincs jelentősége, ám a kezelés szempontjából nagyon fontos e fogalmak elkülönítése. Egy vastagbélrák májáttétes szóródásánál ugyanis olyan gyógyszerek lehetnek hatásosak, amelyek a vastagbél daganatos sejtjeire hatnak, s nem olyanok, amelyek a májrákra hatnak; ugyanígy egy mellrák tüdőáttétjeinek kezelésében mellrákgyógyszerek lehetnek hatékonyak és nem a tüdőrákra kifejlesztett terápiák. Ennek az a magyarázata, hogy az áttétes daganat rendszerint bizonyos mértékben magán viseli a kiindulási tumor jellemzőit.
Sokszor előfordul, hogy
az áttétet fedezik fel hamarabb, azok okoznak panaszokat, amelyekkel a beteg orvoshoz fordul, s csak az alapos kivizsgálás (képalkotó vizsgálatok, szövettani mintavétel) során derítenek fényt arra, honnan is indult ki a daganat. Ennek megállapítására ugyancsak a kezelés miatt van szükség: más gyógyszerrel lehet kordában tartani a májáttétet, ha a ráksejtek a veséből, s más terápiával, ha a vastagbélből vagy az emlőből kerültek a májba.
A fentiekből is következik, hogy
az áttétek is kezelhetők. A metasztázisok terápiája nem választható el az alapbetegségtől, s ugyanúgy jellemző rá a komplexitás, azaz a kemoterápia, adott esetben a sugárterápia bevetése, olykor pedig a sebészi úton való beavatkozás (metasztazektómia), amely például a vastagbélrákok májáttéteinél bizonyos esetekben gyógyulást, máskor jelentősen meghosszabbodó túlélést is eredményezhet. Egyre több célzott kemoterápiás készítmény is hozzáférhető, amelyekkel – a betegség típusától és a beteg szervezetétől függően – el lehet érni, hogy a növekedésnek indult áttétek elsorvadjanak, visszafejlődjenek, más esetekben pedig legalább ne növekedjenek tovább. Ezzel jó életminőségben, gyakran panaszmentesen megélt életéveket lehet biztosítani az előrehaladottabb stádiumú betegeknek is.
Kapcsolódó cikkek:Onkológiai kislexikon (7.): Rákgyógyszer-kutatásokOnkológiai kislexikon (6.): FájdalomcsillapítókOnkológiai kislexikon (5.): Rákellenes gyógyszerekOnkológiai kislexikon (4.): Kósjóslatok, kilátások Onkológiai kislexikon (3.): Stádiumok Onkológiai kislexikon (2.): TumormarkerekOnkológiai kislexikon (1.): Kifejezések
Az összeállítás a Rákgyógyítás magazin 8. számában jelent meg. A hirdetések nélküli országos betegtájékoztató magazin negyedévenként 15 ezer példányban jut el az onkológiai centrumokba. A Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tudományos partnerségével megjelenő ingyenes lap cikkeiben, riportjaiban és interjúiban a tévhitek ellen küzd, s olyan témákat dolgoz fel, amelyek meghatározzák a rákbetegek mindennapjait: kezelések, mellékhatások, klinikai kutatások, a betegség lelki vonatkozásai, a családi kapcsolatok alakulása. 
1/1 
