Mivel a leukémia a gyermekkorban előforduló leggyakoribb daganattípus, sokszor a gyermekkor betegségének tartják. A leukémiákban azonban kilencszer több felnőtt betegszik meg, mint gyerek.
1/1
A leukémia a vérképző szervek (csontvelő és a nyirokrendszer) daganatos megbetegedése. A betegség két fő típusra osztható: az akut leukémia kialakulása és lefolyása szerint gyorsabb, míg a krónikus leukémia általában lassúbb. A gyermekkori leukémiák túlnyomó része az akut csoportba tartozik. A felnőttkori esetek fele, a hatvanadik életév felett fordul elő, az akut és a krónikus leukémiák előfordulása közel azonos. Az összes daganatos megbetegedés két százaléka leukémia - derül ki a Webbeteg cikkéből.
A leukémia mindkét nemben, minden életkorban előfordulhat, ám a betegség akut változata, férfiakban valamivel gyakoribb mint nőkben.
Néhány leukémia típus okozójának, a Humán T-sejt Leukémia Vírus (HTLV) I. és II. típusát tartják. Valójában a leukémiák kialakulásának oka, az esetek legnagyobb részében ismeretlen.
A leukémiák gyakrabban alakulnak ki bizonyos vegyszerek (pl. benzol), ionizáló sugárzás hatására, illetve egyes genetikai rendellenességek (pl. Down-szindróma) eseteiben. Csontvelőkárosodással járó betegség (pl. aplasztikus anémia), vagy a nyirokrendszer daganata a kórtörténetben szintén az akut leukémiák kifejlődésére hajlamosít. Korábbi daganatellenes kemoterápiás kezelések, az immunrendszer éberségét csökkentő immunszuppresszáns gyógyszerek és a klóramfenikol (antibiotikum) alkalmazása szintén az akut leukémiák kialakulására hajlamosíthat.
A legtöbb daganat megelőzhető az életmód és az étkezési szokások megváltoztatásával, más szóval a rizikófaktorok kiküszöbölésével. Mivel azonban a leukémiának máig nincs egyértelműen beazonosított rizikófaktora, emiatt megelőzési módja sem. Ionizáló sugárzásnak, illetve az erősen toxikus benzénnek való kitettség, valamint ismert kromoszómahibák esetén időszakos orvosi ellenőrzés javasolt.