Családban is lehet magányos a beteg

Nemcsak egyedül élők számíthatnak a telefonos lelkisegély-szolgálatokra. Az ügyelők segítenek a megoldáskeresésben. A hívók közül sokan csak azt várják, hogy meghallgassák őket.

Lehet, hogy valaki családban él, mégis úgy érzi: nincs kihez szólnia, nincs kivel megosztania a betegséggel kapcsolatos kételyeit, félelmeit, mert vagy nincs, aki megértse, vagy nem akarja szeretteit terhelni. Ezekben a szituációkban lehet bizalommal támaszkodni az anonim, s titoktartást vállaló telefonos segítőkre. Számukra nem a hívó neve vagy az általa elmondott konkrét betegségtörténet a fontos, hanem az érzelmei, a gondolatai, meglátásai.

– A telefonos segítők alapszabálya: nem adnak konkrét tanácsot, hanem segítenek rátalálni a hívó által megnyugtatónak vélt, helyesnek gondolt útra – mondja Strommer Pálné Szilvia, a Magyar Rákellenes Liga daganatos betegek számára létrehozott telefonos szolgálatának vezetője, aki a Rákgyógyítás.hu-nak többek között arról beszélt, hogy tapasztalataik szerint kik és milyen problémákkal emelik fel leggyakrabban a kagylót.

– A hívókat alapvetően két csoportra oszthatjuk. Az egyik csoport tagjai azok, akik csak valamilyen információért hívnak fel bennünket, s egy-egy kezelőhelyről vagy készítményről kérnek felvilágosítást. A szolgálat gyakran kap visszajelzéseket a kórházakról, az ellátás színvonaláról is. A betegek beszámolnak arról, ha véleményük szerint nem úgy bántak velük, mint ahogy azt elvárták volna. Mivel a telefonos szolgálatnak az egyik felvállalt feladata az orvos-beteg közötti kapcsolatok erősítése, ezért amennyiben valamelyik intézménnyel szemben visszatérő panaszok jutnak el hozzánk, azokat közvetítjük az adott kórháznak vagy klinikának – fogalmaz a szolgálatvezető.

– A hívók másik csoportját azok alkotják, akik beszélni, beszélgetni szeretnének betegségükről, félelmeikről, kilátásaikról. Míg az informálódó telefonok jellemzően egy-két percig tartanak, utóbbi hívások akár órákon át is – mondja Strommer Pálné.

Pártatlan beszélgetőtárs, intim gondok

Leggyakrabban maguk a betegek emelik fel a kagylót, jellemzően olyankor, amikor egyedül vannak odahaza. Esetenként ugyanakkor előfordul az is, hogy hozzátartozók, néha távolabbi rokonok, barátok, kollégák kérnek útmutatást abban, hogy konkrét szituációban mivel segíthetik leginkább beteg ismerősüket.

– A betegség számtalan olyan problémát vet fel, amiről a betegeknek nincs alkalmuk vagy nincs merszük a kórházban kérdezni, esetleg kínosnak találják ahhoz, hogy bárkinek előhozakodjanak vele a családban, rokonságban vagy az ismerősök között. Egy pártatlan beszélgetőtárssal felszabadultabban, kötetlenebbül meg tudják beszélni az intim problémákat, a betegségből vagy mellékhatásaiból eredő szexuális gondokat, házassági konfliktusokat is, mint egy ismerőssel.

A hívóknak nem kell bemutatkozniuk. Igaz, a telefonos ügyelők sem árulják el a nevüket: kódszámokkal lehet azonosítani őket – ezzel védik önmagukat és a hívót is.

Mozgósítani a belső tartalékokat

– Fontos, hogy a hívó megértse: mi nem oldhatjuk meg a problémáját, nem lehetünk tanácsadók. Azzal segítünk, hogy meghallgatjuk, s próbálunk támpontokat adni számára, amely alapján önmaga találhatja meg a megoldást, vagy a korábbiaktól eltérő szempontból közelítheti meg gondjait – fogalmaz Strommer Pálné.

– Szigorú szabály, hogy az ügyelőink nem helyettesíthetnek orvost: nem értelmezhetnek zárójelentést, nem kérdőjelezhetnek meg orvosi döntéseket, nem bizonytalaníthatják el a hívót. Ezt akkor sem tehetnék, ha orvosok lennének, hiszen nem ismerik a pontos körülményeket, a beteget, a kórelőzményeket – emeli ki a telefonszolgálat vezetője, majd hozzáteszi: ahogyan az országban működő számos telefonos szolgálatnál sem dolgoznak hivatásos pszichológusok vagy pszichiáterek, ugyanúgy a Rákellenes Liga szolgálatánál sem ül egyetlen orvos sem a telefonnál.

Az önkéntesek zömmel középkorú vagy idősebb nők, férfiak ritkábban ülnek a telefon mellett. Mindannyian részt vettek ugyanakkor felkészítő tréningeken, amelyeken igyekeztek elsajátítani azt, miként lehetséges a váratlan szituációkat, konfliktusokat kezelni. Sosem tudhatják ugyanis, hogy mikor tárcsázza fel őket egy végletekig elkeseredett, depressziós beteg, akinél minden egyes elhangzó – és el nem hangzó – szónak súlya van.

A lelkisegély-szolgálatoknak sehol nem diagnózis felállítása a céljuk, hanem az, hogy olyan civil beszélgetőtársat biztosítsanak, aki nem fölérendelt, hanem egyenrangú partnere a beszélgetésnek, s képes a hívó azon belső tartalékait is mozgósítani, amelyek létezéséről ő maga sokszor nem is tud.

A Magyar Rákellenes Liga segítői a (06-80) 505-675-ös telefonszámon hétköznap 9-től 21 óráig, szombaton 9 és 15 óra között fogadják a hívásokat. A telefonszám mobiltelefonról nem hívható, vonalas számról viszont az ország egész területéről ingyenes.

Cimkék

Az alábbi cikkeket olvasta már?

Top