A döntést, hogy a két szűrési forma közül – vérteszt és vastagbéltükrözés – ki melyiket választja, rábízták a lakosságra. Konszenzus született ugyanis az érintett orvosi szakmák között abban, miként kell megvalósítani a hosszú évek óta tervezett vastagbélszűrési programot. A szűrővizsgálat életmentő lehet.
Mintegy 2 és fél millió embernek – az 50 és 70 közötti korosztálynak – indokolt részt venni vastagbélrák-szűrésen. Hazánkban évente csaknem 5 ezer ember hal meg kolorektális rákban, és az elérhető legfrissebb, 2001-es adatok szerint a betegség éves kezelési költsége már akkor meghaladta a 9,9 milliárd forintot.
– Az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program 2001-ben tűzte célul a 45-65 éves korosztály vastag- és végbéldaganatos halálozásának 10 százalékos csökkentését 2010-ig. 2003-ban egy országgyűlési határozat már 20 százalékos halálozáscsökkentést célzott meg 2012-ig – mondta el dr. Kovács Attila országos tisztifőorvos-helyettes a szűrés mikéntjéről tartott konszenzuskonferencián, november 18-án a Semmelweis Egyetemen.
Amint a Medical Online orvosi portál összeállításából kiderül, az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal a Vastagbélszűrési Munkacsoport szűrővizsgálati protokollja alapján 2004-ben indított pilotprogramot, amely az átlagos kockázatú 50-70 év közötti férfiak és nők 180 ezer fős populációjának vastagbélszűrését vette tervbe. A szűrés módszeréül a kétévente ismétlendő vérvizsgálatot, a bispecifikus FIT: kettős immunkémiai fehérjekimutatást (Hb és albumin) jelölték meg.
Az ÁNTSZ behívási listája alapján a háziorvosok szervezték a székletminták gyűjtését, amelyeket a kijelölt laboratóriumokban teszteltek, majd nem negatív laboratóriumi eredmény esetén a vizsgált személyt kolonoszkópiás vizsgálatra szakintézetbe irányították, ahol meghatározták a vérzés helyét, eredetét, és szükség esetén elvégezték a különféle elváltozások és polipok eltávolítását is.
2006. január 1-től az Egészségügyi Minisztérium a népegészségügyi, célzott szűrővizsgálatok között a gyomor-bélrendszeri eredetű vérzés szűrését csak kísérleti programként határozta meg, s fokozatos és folyamatos kiterjesztésről intézkedett. 2006-ban 110 ezer beteget hívtak vizsgálatra. A részvételi arány 32 százalékos (a háziorvos aktivitásától függően 25-100 százalékos!) volt.
2008-tól az Egészségügyi Minisztérium nem finanszírozza a vastagbélszűrések szervezését. Felfüggesztette a program folytatását és az évet a felkészülés, a szakmai konszenzus kialakítása évének jelölte ki. Valamennyi érintett szakma számos tudományos vitát és konferenciát rendezett. Bár abban kezdettől fogva mindenki egyetértett, hogy szűrni kell, a szűrés mikéntjéről – amint arról a Rákgyógyítás is többször írt – élénk vita folyt.
1/3 Vastagbélszűrés: mintaprogramok és kivárás
2/3 Különféle módszerek, eltérő eredményesség
3/3 Konszenzus: a beteg választhat a lehetőségek közül
1/3 
