A magyar férfiak világelsők. Erre akár büszkék is lehetnénk, ha a képzeletbeli érmen nem az szerepelne: tüdőrák miatti halálozás. Ez szinte teljes egészében a dohányzásnak tudható be – ahogyan a szájüregi és más fej-nyaki rákok jelentős része is.

A már kialakult rákbetegségek jelentős része orvosolható, a korai halálos szövődmény pedig elkerülhető volna, ha a férfiak rászánnák magukat az önvizsgálatra, a szűrésekre – vagy ha már hamarabb nem, legalább a gyanús tünetek megjelenésekor azonnal orvoshoz fordulnának.

A klinikai tapasztalatok szerint a tüdőrákra, a szájüregi daganatokra túlnyomórészt, ugyanakkor a csak a férfiakat veszélyeztető prosztatarákra és hererákra is sok esetben igaz az, hogy a betegek későn kerülnek orvoshoz, amikor már sokkal nagyobb, radikálisabb műtétre van szükség – ha egyáltalán van lehetőség az operációra.

(A testszerte áttéteket képzett tumorokat, azaz a rákbetegség előrehaladott stádiumait gyakran inoperábilisnak nyilvánítják, ami azt jelenti, hogy a műtét nem változtatna érdemben a beteg helyzetén és életkilátásain.)

Mindez azért elszomorító, mert kis odafigyeléssel a tragédiák jelentős részét el lehetne kerülni. A néhány perces befektetéseknek években mérhető hozadéka lehet

Tüdő: a szűrővizsgálatok ugyan eredetileg a TBC kimutatását célozták, ám egyes tüdőtumorok kimutatására is alkalmas a röntgenkép. Egy vizsgálat néhány percig tart.

Szájüreg: a szájban – az ajkakon, az ínyen, a szájpadláson, a nyelven vagy a nyelv alatt – megjelenő elváltozások, nem gyógyuló vérzések, elszíneződések, fekélyek gyakran fájdalmatlanok, ám annál veszélyesebbek. Minden hónapban elég egy-két perc a tükör előtt ellenőrizni azt, hogy nincs-e a szájban kórosnak tűnő elváltozás. Fogorvoshoz sem csak akkor érdemes menni, amikor már nagyon fáj: a szakorvos miközben ellenőrzi a fogakat, két perc alatt meggyőződhet arról, lát-e komolyabb vizsgálatot indokoló elváltozást.

Bőr: oda kell figyelni az anyajegyekre. Megváltozásuk gyakran nem az öregedésből adódó természetes változás. Egy általános bőrgyógyászati vizsgálat, amikor a szakorvos nagyítóval áttekinti az anyajegyeket, három-öt percet vesz igénybe.

Prosztatarák: bár a prosztata megnagyobbodása idősebb korban általános panasz, ki kell vizsgáltatni. Az orvos egyrészt segíteni tud a kellemetlen vizelési nehézségek leküzdésében, másrészt időben felfedezheti, ha komolyabb a baj. A szakorvos által végzett tapintásos prosztatavizsgálat nem kellemes, ám egy percnél nem tart tovább.

Herék: a herében vagy a mellékherében – gyakran fiatalkorban – kialakuló elváltozások havonkénti önvizsgálattal kitapinthatók. A vizsgálat nem tart addig, mint a nők havi emlővizsgálata, akár egy esti tusolás közben könnyedén megejthető.

Nem elég az önvizsgálat, a kezdeti tünetekkel orvoshoz kell fordulni. Nem hónapok elteltével, hanem a legközelebbi adandó alkalommal. Érthető, s általános jelenség az, hogy mindenki – nők és férfiak egyaránt – fél szembesülni egy betegséggel, számtalan kérdés és kétely merül fel benne. A tapasztalatok viszont azt jelzik: ha már kialakult, azoknak sikerül nagyobb eséllyel megküzdeniük a kórral, akik nem tétováznak, nem halogatták az orvoshoz fordulást. Nem szabad arra számítani, hogy a rendellenes tünetek majd maguktól elmúlnak.

Ahogyan a nők nőgyógyászati szűrővizsgálatokon való megjelenése a férfiak – férjek, élettársak, barátok, fiak – felelőssége is, ugyanúgy a nőknek is jó tisztában lenni azzal, hogy férjük, élettársuk, édesapjuk mit tehet egészsége megőrzéséért, s ösztönözni őt arra, hogy ezt meg is tegye.

Részletes összeállítás a szűrővizsgálatokról, az önvizsgálatokról