Az agydaganatok osztályozása
Az agydaganatok lehetnek szövettani tulajdonságaik, agresszivitásuk szerint jó- és rosszindulatúak (belignus, malignus), ám a tumorok speciális elhelyezkedése miatt ezeket a fogalmakat árnyaltabban kell értelmezni mint más szervek esetében. Az agyban ugyanis egy szövettanilag jóindulatú daganat is tekinthető biológiailag rosszindulatúnak. Ennek az az oka, hogy a tumor az agyban olyan helyen található, ahonnan sebészi úton eltávolíthatatlan, s növekedése miatt az agyfunkciókat károsítja. Miután a koponyában – eltérően más belső szervektől – nincs hely a tágulásra, az agykéregben lévő tumor szövettani tulajdonságától függetlenül is súlyos következményeket és szövődményeket okozhat.
Az agydaganatok elhelyezkedésük, eredetük, szövettani tulajdonságaik szerint több csoportba sorolhatók. A szöveti származás szerint megkülönböztetnek például idegszöveti (neuroepithelialis), agyburok- (meningialis), csírasejt- és éreredetű (vascularis), valamint az agyalapi mirigyből (hypophisis) vagy a tobozmirigyből (glandula pinealis) kiinduló rákokat, elsődleges agyi limfómákat. Bár a koponyacsontból kiinduló daganatok – a fentebb taglalt „helyhiány” miatt – hasonló tüneteket képesek okozni mint az idegrendszeri tumorok, azokat nem sorolják az agydaganatok közé.
Mivel a részletes szövettani ismertetés a laikus érdeklődő számára nem adna túl sok érdemi információt, ehelyett az alábbiakban a leggyakrabban előforduló agydaganatokat vesszük sorra.
1/8 Kit fenyegethet agydaganat?
2/8 Milyen tünetek utalhatnak agydaganatra?
3/8 Az agydaganat diagnózisa
4/8 Az agydaganatok osztályozása
5/8 A leggyakoribb agydaganatok I.
6/8 A leggyakoribb agydaganatok II.
7/8 Az agydaganatok sebészi kezelése
8/8 Agydaganatok kemoterápiája és sugárkezelése