Jó és rosszindulatú daganatok A daganatok következtében bekövetkező halálozásért az összes ismert tumornak egy kisebb hányada tehető felelőssé. Megkülönböztetünk tehát jóindulatú (benignus) és rosszindulatú (malignus) daganatokat. Az, hogy adott tumor jó- vagy rosszindulatú, leginkább szöveti jellemzőit, szaporodásának és növekedésének módja határozza meg.
A jóindulatú daganatok rendszerint jól körülhatároltak, az adott szerv vagy szövet határain belül, ahhoz hasonló szöveti szerkezettel rendelkeznek. Általában lassan növekednek, s mivel határaikat hártya borítja, amely elszigeteli őket a környezetüktől, nem törnek be a véráramba, nem képeznek áttéteket. Panaszt ugyan okozhatnak, mert nyomhatnak idegeket, növekedésük folytán akadályozhatják az adott szervet a rendes működésben, ám rendszerint eltávolíthatók vagy gyógyíthatók, a kiújulás általában ritka.
Felismerésük és kezelésük ezzel együtt is fontos, mert több válfajuk magukban hordozzák a kockázatát annak, hogy egy idő elteltével rosszindulatú daganattá fajuljanak.
A rosszindulatú daganatok kontrollálhatatlanabbak, felületük rendszerint nem olyan körülhatárolt, mint a jóindulatú tumoroké, ebből következően szóródásuk sokkal intenzívebb. Közvetlen fizikai érintkezés útján átterjedhetnek a környező szervekre, a véráramba vagy a nyirokutakba betörve más szervekbe is eljutnak, s ott is pusztító növekedésbe kezdenek.
Ezen tumorok „rosszindulatúsága” tehát nem elsősorban a primer daganat méretétől függ, hanem szaporodásának ütemétől, s áttétképződési potenciáljától.
1/5 Daganatok jellemzői
2/5 Jó és rosszindulatú daganatok
3/5 A primer tumor
4/5 A rák stádiumának meghatározása
5/5 Kedvező és kedvezőtlen stádiumváltozások (a remissio meghatározása)
