A rák stádiumának meghatározása A betegségben érintetteknek és hozzátartozóiknak az alapkérdése: mekkora esély van a gyógyulásra? Rosszabb esetben pedig az, hogy a betegnek mennyi ideje maradt még hátra. Ezt szakszóval a betegség prognózisának nevezik, amit alapvetően a páciens általános állapota mellett a benne kifejlődött daganat stádiuma határoz meg, amit az orvosok a legtöbb tumor esetében a TNM-értékkel fejezik ki.
Amint az első oldalon kifejtettük, a „T” a tumor kiterjedtségét, az „N” a nyirokcsomók érintettségét, az „M” pedig a távoli áttéteket jelöli. A betűk mellett számok is állnak, amelyek a fokozatokat jelölik. Az elsődleges daganat nagyságát T0-T4, a nyirokcsomók állapotát N0-N4, a távoli áttéteket pedig M0 vagy M1 jelöli aszerint, hogy megjelentek-e metasztázisok vagy nem.
Egyes esetekben más jelöléseket is használhatnak:
– G1-G3: a tumor differenciáltságának mértékét fejezi ki (jól körülhatárolt vagy nem)
– L0-L2: a nyirokrendszer tumoros inváziójának mértéke
– V0-V2: a vénák tumoros inváziójának mértéke
A TNM jelzéssel kialakított rendszerben alapvetően 4 stádiumot különböztetnek meg a szakemberek, amelyet a konkrét esetekben az adott betegség jellemzőire adaptálva állapítanak meg.
A stádium meghatározásához szükséges vizsgálatok
Amennyiben a szövettani vizsgálat (biopszia) rosszindulatú daganatos elváltozást jelzett, az elsődleges teendő a tumor stádiumának meghatározása. Magyarán: fel kell mérni, hogy pontosan melyik szerveket, s milyen arányban érinti a daganat, s milyen általános állapotban van a beteg.
A gyakori tüdőáttétek miatt az egyik legáltalánosabb vizsgálat a mellkasröntgen, amellyel az egy centiméternél nagyobb áttéteket képesek kimutatni, s a röntgenfelvételen a mellhártyákon és a csontokon lévő áttétek ugyancsak láthatóvá válnak.
Számos következtetés vonható le a laboratóriumi vérvizsgálatokból, s a csontvelővizsgálat során is számos tumornak a korai stádiumban is megfigyelhető a jelenléte. Az izotópvizsgálatok alátámaszthatják a csontáttétek jelenlétét, s a PET CT-vel készített felvételek is további információkkal szolgálnak a daganat elhelyezkedéséről, további áttétekről.
Az ultrahangvizsgálatok lényege, hogy a különböző jellemzőkkel, „sűrűséggel” bíró szövetek más-más módon verik vissza az ultrahangot, ez alapján lehetséges közöttük a különbségtétel. Fontos azonban megjegyezni, hogy önmagában egy ultrahangos felvétellel beazonosított „folt” nem jelent automatikusan rosszindulatú rákos elváltozást.
Egyrészt a tüdőben, emlőben vagy a májszövetben felfedezett árnyék lehet jóindulatú tumor is, s pajzsmirigyben vagy a vesékben előforduló ciszták ultrahangos képe ugyancsak megtévesztésig hasonlít az ezekben a szervekben előforduló rosszindulatú daganatéhoz.
1/5 Daganatok jellemzői
2/5 Jó és rosszindulatú daganatok
3/5 A primer tumor
4/5 A rák stádiumának meghatározása
5/5 Kedvező és kedvezőtlen stádiumváltozások (a remissio meghatározása)
