 |
A szövegek mérete: Nagyobb | Kisebb |
|
Kezelések, mellékhatások
 
1/1     
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
|
  Rákos gyerekek az onkológián: nem éveket, életet! 
Tévhitek a rákról (6.)
Szacsvay László: időben elkapták a prosztatarákot
Legyőzték a rákot, nyertek az olimpián a gyerekek
A leégés fizikája: miből lesz a bőrrák?
Zoltán Erika: megfékezték a méhnyakrákot
Rák: nemcsak a pénz, a lélek miatt is kell a munka
Rák: minden betegnek szüksége lenne fizioterápiára
Daganatos tünetegyüttes: paraneopláziás szindróma
Vonják ki a cigarettából az élményeket!
Bodrogi Gyula és Garas Dezső a Rákgyógyításban
Onkológiai kislexikon (7.): Rákgyógyszer-kutatások
Onkológiai kislexikon (6.): fájdalomcsillapítók
Mellrák: Oroszlán Szonja helyett Detre Diána
Rák: állás vagy leszázalékolás és rokkantnyugdíj?
Tűzmadár Ház: gyógytorna, tréningek, közösség
Leukémia: 5 évesen túl a kemoterápián
Gyermekkori leukémia: genetika és orvoslás
Pajzsmirigyrák: Csernobil is az okok között
Nemcsak a Melanoma Napon veszélyes a melanoma
Csákányi Eszter: elszakít vagy összeköt a betegség
Leukémia: a fehérvérűség lényege és típusai
Melanoma: miért nem éljük túl többen!?
A radiológusok valóban a vesénkbe látnak
Betegségek genetikája: bennünk múltunk és jövőnk
Vékonybélrák, a vékonybél daganatai
Rákkal harcoló gyerekeket bátorítanak
EU jelentés a nők egészségéről
Mellrákszűrés: nők ezreit menti meg évente!
Képalkotó vizsgálatok: UH, RTG, CT, MR, PET...
Fájdalomcsillapítás: opioidokkal a fájdalmak ellen
Rák: munka vagy rokkantnyugdíj?
Fájdalomcsillapítás: fontos az orvosi konzultáció
Interjú a betegek által díjazott onkológussal
Alultáplált betegek a kórházakban
Ki miben hisz? Mi értelme a betegségnek?
Májrák gyógyítása: mire van ma lehetőség?
Mennyit ér egy élet? És mennyit tudunk adni érte?
Patológiai vizsgálatok: mikroszkóp alatt a világ
Rákkutatás a betegek részvételével (5.)
Kutatják a glioblastoma multiforme agydaganatot
Miért nem érdeklik a dohányosokat a tragédiák?
Harc a rákkal: célzott csapás a daganatos sejtekre
Bangó Margit és a mellrák: énekek a kórházi ágyon
A gyermekori rákot túlélők egészségügyi kockázatai
Tévhitek a rákról (5.)
Onkológiai kislexikon (5.): rákellenes gyógyszerek
Sugárkezelés: felkészülni testben és lélekben
Óvatosan a diétákkal, a rák nem a böjt ideje!
Vitaminbombák, antioxidánsok: csak mértékkel!
Rákgyógyítás: a betegség értelme és ára
Sugárterápia: tumorpusztítás és tüneti kezelések
Tüdőrák: 95 százalékban a dohányzás a felelős
Gyógyító szike: rákbetegnek a műtét jó hír!?
Étrend-kiegészítők, gyógynövények feketelistája!
Daganatsebészet: a rák elsődleges gyógymódja
Nobel-díj: Miért nem hal meg a ráksejt?
Idegrendszeri daganatok és gyermekonkológia
Székrekedés, gondok a wc-n: bélrák is okozhatja!
Onkológiai kislexikon (4.): kórjóslatok, kilátások
Onkológiai kislexikon (3.): stádiumok
Nagy Bandó András: "Minden nap ajándék"
Daganatok a gerincben
Bőrrák: rákkeltővé nyilvánították a szoláriumot
KRAS génvizsgálat a hatékonyabb kezelésekért
Szkeptikusok és az alternatív gyógymódok
Vágó István: Legyen Ön is Szkeptikus!
Kockázatos csodaszerek: drágán árult remények
Hasnyálmirigy világkonferencia Szegeden
Jóindulatú bőrdaganatok: ciszta, anyajegy, lipoma
Tévhitek a rákról (3.)
Rákpszichológia: nemcsak a test, a lélek is sajog
Nem minden nő választja az emlőmegtartó műtétet
Daganat a szájban: miért nem veszik észre?
A csontáttét kezelése is járhat mellékhatással
Életévek köszönhetők az Év Gyógyszerének
Onkológiai kislexikon (2.): tumormarkerek
Fájdalomcsillapítás: lehetséges és kötelező!
A kemoterápiás kezelés mellékhatásai
Dohányosok az onkológiákon
Rák: génjeinkben hordozzuk a sorsunkat?
Válaszok nélkül távozunk a kórházból
Rák: miért kell, hogy fájjon?
Méhnyakrák: hogyan pusztít a HPV?
Kemoterápia: sejtmérgektől a célzott kezelésekig
Elsorvasztják a daganatok érhálózatát
Több rákbetegségért is vírusok a felelősek
Veszélyesek lehetnek a csodaszerek
Az emberek fele rákbeteg lesz?
Mellrák: semmit sem szabad halogatni
Sugárkezelés és kemoterápia: a félelmetes gyógymód
Rettegett hányinger: hogy kerülhetjük el?
Alternatív kezelések: miért nem foglalunk állást?
Emlőrák: mielőbb felfedezni, hamar műteni
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Sugárterápia a tumorok ellen
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek
|
A gyógyszeres kezeléseknél kemoterápiáról és hormonterápiáról beszélhetünk leggyakrabban, ugyanakkor a gyógyszeres terápiás formák közé tartoznak a biológiai válaszmódosító kezelések is. A kemoterápia a daganatölő hatása mellett számos mellékhatást is kiválthat, a tünetek jelentős része ugyanakkor enyhíthető. Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat a kemoterápiáról.
Mind a sugárkezelés, mind a kemoterápia lefolytatása a fizikai mellett lelki terheket is ró a betegre, ám ezeket a kezelőorvos, a páciens és a hozzátartozók közös erővel mérsékelhetik. A betegnek tudnia kell, hogy mi és miért történik velem, hogy az orvos partnerévé válhasson a terápia során.
Egyre több tumoros megbetegedésre találnak kezelési lehetőséget, s a terápiák is egyre hatékonyabbak, kíméletesebbek. Jelenleg is világszerte egyszerre több száz készítményt vizsgálnak, hogy általuk gyógyulást, de legalábbis hosszabb és jobb életminőségben megélt életet biztosíthassanak a betegeknek. Minderről a svéd Karolinska Intézet állított össze áttekintést, amely Magyarországon a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) gondozásában jelent meg.
A sugárterápia során nagy energiájú, ionizáló sugárzást használnak, amelyek energiája révén a sejtekben elektromos töltéssel rendelkező részecskék, ionok keletkeznek. Az ionok elsősorban a sejtszaporodásban szerepet játszó örökítő anyagot, a DNS-t károsítják. Mivel a daganatos sejtek osztódása általában gyorsabb, mint az ép szöveteké, így - bár a sugárkezelés során az ép szövetek is károsodnak - a daganatok sugárérzékenysége rendszerint nagyobb, erre építenek a kezelések.
Nemcsak passzív elszenvedője, hanem tevékeny részese is lehet a beteg a daganatellenes sugárterápiának. Azzal, ha megfogadja az orvosok kéréseit, s betart néhány étrendi és életmódbeli tanácsot, önmaga is tehet azért, hogy némileg könnyebben átvészelhesse a sugárterápiát. A tapasztalatok szerint aki nem hagyja el magát és tudatosan felkészül a lehetséges mellékhatásokra, valamint azok csillapítására, önmaga is javíthat közérzetén és általános állapotán, ezzel pedig közvetve a kezelés sikerességéhez is hozzájárulhat.
A sugárterápiás szakemberek ma sokkal precízebben tudják megcélozni a tumorokat, s hatékonyabban képesek megvédeni az egészséges szöveteket és szerveket mint korábban. Ennek köszönhetően úgy tudják jelentősen növelni a daganatok elpusztításához szükséges sugárdózist, hogy eközben a mellékhatások nem nőnek. A Rákgyógyításnak elismert sugárterápiás főorvosok nyilatkoztak szakterületük változásairól.
A daganatgátló kezelésekkel szembeni legnagyobb ellenérzések okai sokszor a mellékhatások: a betegek félnek a terápia által okozott kellemetlenségektől, a fájdalomtól és rosszulléttől, a külvilág számára is látható jelektől. Azért kell tisztában lenni az eshetőségekkel, hogy valamely tünet előfordulása esetén azonnal jelezni lehessen a kezelőorvosnak, aki segíthet a panaszok enyhítésében. A mellékhatások többsége a beteg, a családtagok és az orvosok együttműködése nyomán jelentősen mérsékelhető.
A kemoterápián és sugárkezelésen áteső betegek jelentős részénél alakul ki hányinger, hányás. A betegek ezt tartják az egyik legkínzóbb mellékhatásnak. A hányás gyógyszeres enyhítése mellett léteznek olyan házi praktikák is, amelyek talán segíthetnek elviselni, csillapítani vagy elkerülni a gyötrő tüneteket.
Egy nemzetközi tanulmány 15 ezer daganatos beteg adatait összevetve megállapította: a páciensek 30-50 százalékánál már a kezelés megkezdése előtt jelentkezett valamilyen mértékű vérszegénység (anemia), ez az arány a daganatellenes kezelés alatt 50-70 százalékra nőtt. Az anemia nem csak a betegek életminőségét rontja, hanem a kezelés hatékonyságát is csökkenti, ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolhat a gyógyulási és túlélési esélyekre.
Az emlőrákos betegek mintegy negyede szenved HER2-pozitív emlőrákban, ami egy jól körülhatárolható, különálló csoportja a mellráknak. Ezeknél a betegeknél a normálisnál sokkal több HER2-receptorfehérje található a sejtek felszínén és jól reagálnak egy célzott, a HER2-receptor ellen irányuló biológiai kezelésre.
Évtizedek teltek el addig, amíg az orvostudomány képessé vált a kóros érfejlődés-gátlás biztonságos manipulálására. A terápia nyomán egyrészt elpusztulnak a daganat által kifejlesztett erek, a megmaradó érhálózat normalizálása révén pedig a kemoterápiás készítmények is nagyobb eséllyel lehetnek hatékonyak: a kombinált hatás által megállhat a tumor növekedése, illetve csökkenhet is a tömege.
A vastagbéldaganat kezelésében a sebészi beavatkozás jelenti az elsődleges ellátást, azonban a gyógyulási eredmények javulásában a gyógyszeres kezelésnek és sugárkezelésnek is meghatározó jelentősége van. E hármas kezelési egységen belül az elmúlt évtizedben a gyógyszeres terápiában történt a legnagyobb változás.
A betegek számára leghatékonyabb, személyre szabott kezelések kiválasztásához molekuláris diagnosztikai vizsgálatokra van szükség. Ezáltal nyerhetnek képet az orvosok arról, hogy adott betegségben a hagyományos kemoterápia mellett eredménnyel lehet-e különböző célzott kezeléseket is alkalmazni. Vastagbélrákban és végbélrákban már számos fontos tényező kimutatására képesek az orvosok, ezek egyike az úgynevezett KRAS gén státuszának meghatározása a daganatszövetből.
A célzott kezelések körébe tartoznak a sejtszaporodásért felelős receptorok gátlását célzó terápiák, amelyeket az áttétes vastagbél- és végbélrákoknál a kemoterápiával kombinálva, a rosszindulatú fej-nyaki daganatok esetében pedig a sugárterápia mellett vetnek be.
A sebészek ma nemcsak fejlettebb műtéti technikákkal dolgoznak, eredményességüket az is növeli, hogy az onkológiai kezelések révén sokszor elég kisebb feltárást végezniük, növekedett a szervmegőrző beavatkozások aránya, valamint a daganatmentesség is biztosabban és hosszabban fenntartható.
Csaknem minden daganattípusra igaz, hogy az emberek bármennyire is félnek kés alá feküdni, az egyik legjobb hír, amit egy tumorral összefüggésben közölhet velük az orvos, hogy az "műthető." Alapesetben ugyanis akkor műtenek meg egy tumort, ha esély van annak teljes eltávolítására, s a szervezet daganatmentessé tételére.
Az új tudományos felfedezések sokakat megmenthetnek, ám egyetlen egészségügyi rendszer sem képes mindenki számára minden kezelést megadni. Ki és miként húzhatja meg a határt akkor, amikor egyre nagyobb a szakadék az orvostudományi lehetőségek, s a betegek számára hozzáférhető kezelések között?
Hiába röppennek fel gyakran hírek valamilyen új csodaszerről, ahhoz, hogy több ezer molekula közül egyből gyógyszer lehessen, több mint egy évtizedes fejlesztési folyamat szükséges. Öt-tízezer szabadalmilag levédett molekula közül a fejlesztés során csak 3-5 molekula kerül be a fázis I-II-III vizsgálatokba, ahol már emberek kapják a készítményt, s végül csak 1-2 molekulából lesz törzskönyvezett gyógyszer.
A Rákgyógyítás.hu honlapon egyetlen alternatív készítményről vagy kezelésről sem foglalunk állást. Ennek az a magyarázata, hogy a készítmények jelentős részéről nem áll rendelkezésre tudományos publikáció, amely alapján meg lehetne ítélni, hogy adott betegség adott stádiumában milyen kockázatok mellett milyen eséllyel alkalmazható.
Egy kereskedelmi forgalomban kapható terméknek csak akkor lehet gyógyhatást tulajdonítani, ha ezt tudományos ismeretek alátámasztják, a terméket az arra illetékes hatóságok megvizsgálják. A tudományos bizonyítékokat már a hirdetések közzététele előtt be kell szerezniük a reklámokat közzétevőknek.
A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság (MFT) döntése alapján egy tüdőbetegségekben alkalmazott készítmény és egy célzott terápiás daganatgátló szer lett az év gyógyszere 2007-ben (2008 májusában hirdettek eredményt). Az MFT 1997 óta ítéli oda az elismerést azoknak a gyógyszereknek, amelyek a korábbinál hatékonyabban és a betegek életminőségét javítva veszik fel a küzdelmet valamely betegség ellen. A díjazott terápia a daganatok érhálózatát sorvasztva fejti ki hatását.| Impresszum | | | Jogi Nyilatkozat | | | Írjon nekünk | |
| Tűzmadár Alapítvány, 2006. Minden jog fenntartva. | |||||