A méhnyakrák leggyakrabban 30 és 60 éves kor között fordul elő, nők körében az emlőrák után a méhnyakrák a második daganattípus, amely a leggyakrabban halálos szövődményekkel jár. Mindez azért tragikus, mert a méhnyakrák elburjánzása megelőzhető, a betegség idejében felismerve meggyógyítható.
Kiket fenyeget a méhnyakrák?
A tudomány mai álláspontja szerint a méhnyakrák kialakulásában nincs jelentős szerepe a genetikai öröklődésnek. Régóta ismert ugyanakkor, hogy a méhnyakrák gyakran ugyanazon népcsoportokban jelentkezik, mint egyes fertőző nemibetegségek. Kockázatot jelent a tizenéves korban megkezdett szexuális élet, a partnerek nagy száma, beleértve a férfipartner nagy számú megelőző vagy párhuzamos kapcsolatát (promiscuitas). A fertőzés terjedését a rossz szociális és higiénés körülmények is elősegítik. Mindez az úgynevezett humán papilloma-vírussal (HPV) van összefüggésben. (Videofilm a HPV-ről)
Mindemellett növelheti a kockázatot a többszöri szülések általi méhnyaksérülés, de hajlamosító tényező a dohányzás is, mivel a cigarettából a szervezetbe kerülő több ezer rákkeltő anyag közül számos a méhnyakon választódik ki a szervezetből, így roncsolja annak szövetállományát.
Megfigyelték, hogy a méhnyakrák kialakulásának előfordulási valószínűsége alacsonyabb az apácák között, monogám párkapcsolatokban, a nem dohányzók és a kevesebb gyermeket vállalók között, továbbá azokban a kultúrákban, ahol általános szokás a férfiak körülmetélése. Ebből következően a legalacsonyabb megbetegedés és elhalálozás Izraelben van, az egyik legrosszabb statisztikai mutatókkal pedig Dél-Afrika rendelkezik. A daganatképződés kockázatát nemcsak a HPV-vírus, hanem más nemibetegségek (herpesz, klamídia) is növeli.
1/5 Kiket fenyeget a méhnyakrák?
2/5 HPV: a vírusok és a méhnyakrák - visszaferőző férfiak
3/5 Milyen tünetek utalhatnak méhnyakrákra?
4/5 A méhnyak vizsgálata
5/5 A méhnyakrák terápiája
Kívül, belül nőnek maradni (video)