Az elmúlt évtizedekben az emésztőrendszerben előforduló vastag- és végbéldaganatok (colorectalis) száma megtöbbszöröződött, mind a férfiaknál, mind a nőknél ez a második leggyakoribb rosszindulatú rákos elváltozás. Magyarországon évente mintegy nyolc-kilencezer új megbetegedést regisztrálnak, mintegy hatezer(!) ember, azaz egy kisebb városnyi lakosság halálát okozza az, hogy nem ismerik fel időben a betegséget, s ennek következtében nem indul meg idejében a gyógyulás esélyét hordozó terápia.
Kit fenyegetnek a vastag- és a végbéltumorok?
A vastag- és végbéldaganat az 50 év felettieket fenyegeti leginkább, ám több szakorvos is hangoztatja: akár negyven év alatt is előfordulhat a megbetegedés – különösen akkor, ha a családban korábban már másnak is volt hasonló tumora.
Ezzel együtt is az életkor az egyik legfontosabb – közvetett – kockázati tényező. A béldaganatok 20-30 százalékáért a hibás géneket, azaz öröklött tulajdonságokat tesznek felelőssé, bár az orvostudomány ma még nem tud erről egyértelműen állást foglalni. Az eddig napvilágra került kutatási eredmények szerint a tumorképződésért felelőssé tehető hibás gének mindkét szülőtől származhatnak.
Családon belüli halmozódás
Amennyiben valakinek a családjában előfordult már vastag- vagy végbéldaganat, méhtestrák vagy más hasi tumor (vesemedence-. Húgyvezeték-, epevezeték-, vékonybélrák), különösen, ha az fiatalabb korban, azaz 40 év alatt alakult ki, fontos a fokozott óvatosság.
A rokonságbeli halmozódásnak ugyanakkor nemcsak genetikai okai lehetnek, az kapcsolatban lehet az életvezetési, étkezési szokásokkal is.
Egészségtelen életmód
Fokozza ugyanakkor a kockázatot a zsíros, koleszterin-, fehérje- és kalóriadús étrend, az ebből következő elhízás, különösen a telítetlen zsírok és vörös húsok túlzott fogyasztásától óvnak a szakemberek.
Ugyancsak veszélyeztető tényező a szervezetbe számos rákkeltő méreganyagot bejuttató dohányzás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és a kevés mozgással járó, ülő életmód. Rosszindulatú béldaganatok kialakulására hajlamosítanak a jóindulatú béldaganatok és egyes gyulladásos bélbetegségek is (colitis ulcerosa, Crohn-betegség).
Védőfaktorok
Védőfaktorok is léteznek. Ezek közé sorolható a zöldség- és gyümölcsfogyasztás, a belek működését serkentő, rostokban gazdag, valamint sok kalciumot tartalmazó étrend. A rostok azért fontosak, mert általuk gyorsul az emésztés, azaz a rákkeltő anyagokat is tartalmazó bélsár hamarabb keresztülhalad az érintett bélszakaszokon, s ezzel kevesebb idő marad a káros anyagok visszaszívódására. Másrészt a zöldségek és gyümölcsök vitamin- és ásványianyag-tartalma is hozzájárul az egészség megtartásához.
A szakirodalom ugyanakkor a béldaganatok gyakoriságát csökkentő tényezőként tart számon egyes gyulladáscsökkentő gyógyszerek (pl. az aszpirin) orvosi ellenőrzés mellett folytatott, kúraszerű szedését is.
1/7 Kit fenyegetnek a vastag- és végbéltumorok?
2/7 Milyen tünetek utalhatnak vastag- és végbélrákra?
3/7 Rákmegelőző állapot: a polipok
4/7 A béltükrözés (colonoscopia)
5/7 A vastag- és végbélrák kezelése
6/7 Sztóma (stoma): mesterséges nyílás kialakítása
7/7 Gyógyulási esélyek
1/7 
