A tüdőrák annak ellenére a daganatos halálozás vezető okai közé tartozik mind férfiaknál, mind nőknél, hogy az egyik leginkább elkerülhető betegség, hiszen a daganatok túlnyomó többségét bizonyítottan a dohányzás váltja ki. A tüdőrák régebben elsősorban a férfiak betegsége volt, de az utóbbi évtizedekben előfordulása a nők körében is drámaian növekedett.
A tüdők felépítése és működése
A tüdő a légzőrendszer része, tömege ugyan kicsiny, ám a mellkasüreg jó részét kitölti. A tüdő szivacsszerű, páros szerv amely lebenyekből áll. A tüdő az a szerv, amely biztosítja a szervezet számára az oxigén felvételét, s így a szervek normális működését. Belégzéskor a tüdő oxigént von ki a levegőből, ez bekerül a vérbe, amely elszállítja a szervek sejtjeihez, s visszafelé elszállítja a sejtekben képződő salakanyagokat, köztük a szén-dioxidot is. Kilégzéskor a tüdő szén-dioxidot bocsát ki.
Kit fenyeget a tüdőrák? – A tüdőrák kockázati tényezői
A dohányzás hihetetlen mértékben megnöveli a tüdőrák kialakulásának kockázatát, arról nem is szólva, hogy dohányos betegeknél gyakrabban fordul elő a többi rákfajta is. A dohányfüstben lévő rákkeltő anyagok (karcinogének) károsítják a tüdő sejtjeit, s ezek a sérült sejtek idővel ráksejtekké alakulhatnak.
A cigarettázás az 1920-as években kezdett terjedni Európában és Amerikában, akkor még elsősorban a férfiak körében; ez kapcsolatban állt a cigarettatermelés növekedésével, a dohányzás reklámokban történt népszerűsítésével, a hatékony marketingmódszerek elterjedésével. Mindennek következtében az 1940-es évekre drámaian nőtt a tüdőrákok előfordulása. A második világháborúban és az ezt követő években a dohányzás a nők körében is egyre elfogadottabbá és elterjedtebbé vált. Az előzőekhez hasonlóan húsz év múlva, az 1960-as években a nőknél is ugrásszerűen megnőtt a tüdőrákok előfordulása és a tüdőrák miatti halálozás. Ez jelenleg olyan mértékű, hogy a tüdőrák a nők körében több életet követel, mint az emlőrák!
(Annak ellenére, hogy növekszik a nők, köztük a nem dohányzó nők tüdőrákos megbetegedéseinek száma és aránya, a tüdőrák még mindig gyakoribb férfiaknál, mint nőknél.)
A cigarettázók rendszerint azzal mentik fel magukat és nyugtatják a lelkiismeretüket, hogy vannak, akik idős kort megélnek dohányosként is. Természetesen nem minden cigarettázó lesz rákbeteg, ám mivel bizonyítottan sokszorta nagyobb az esélye erre, nem tanácsos a szerencsénkben bízni.
Nemcsak a cigarettázás, hanem a pipázás és szivarozás is emeli a tüdőrák kockázatát; ugyanakkor tudjuk, hogy a szivarozásnak és a pipázásnak a szájüregi rákok kialakulásában is igen nagy jelentősége van. A dohányzás abbahagyását követően, ahogyan telnek a dohányfüst-mentes évek, fokozatosan csökken ez az emelkedett tüdőrák-kockázat. A dohányzást tehát soha nem késő abbahagyni. A sok éven át tartó passzív dohányzás – amikor valakinek a környezetében, munkahelyén, családjában a nemdohányzókra való tekintet nélkül cigarettáznak – szintén növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát.
A betegség leggyakrabban az 50 és 60 év közötti népességben fordul elő, hetven év felett csak a tüdőrákok 10 százaléka jelentkezik. Magasabb a kockáztat a tüdőrák kialakulásának az azbeszttel, nikkellel, krómmal egyéb ipari fémekkel, illetve sugárzó anyagokkal dolgozó munkások között is.
1/10 Kit fenyeget a tüdőrák? - A tüdőrák kockázati tényezői
2/10 A tüdőrák nagyrészt megelőzhető (volna)
3/10 A tüdőrákos beteg panaszai
4/10 A tüdőrák diagnózisa
5/10 Tüdőrákok: kis és nem kis sejtes daganatok
6/10 A tüdőrák kezelési lehetőségei
7/10 Tüdőoperáció
8/10 Sugárterápia a tüdőrák kezelésében
9/10 A tüdőtumor kemoterápiás gátlása
10/10 Gyógyulási esélyek