Az onkológiában minden esetben mérlegelni kell azt, hogy egy adott kezelés mennyi eredményt hozhat és mennyi kockázattal/teherrel jár a betegre nézve. Amint Ön is írja, vannak "egyértelmű" esetek, emellett ugyanakkor nemcsak a daganatterápiában, hanem csaknem valamennyi szakmacsoportban számos kiegészítő kezelés is létezik.

Az orvosok kötelessége, hogy ezekről pontosan felvilágosítást adjanak, elmondva azt, hogy az adott készítmény gyógyszerré minősítése folytán a klinikai vizsgálatok milyen eredményt hoztak azon hasonló státuszú betegekhez képest, akik nem kapták az adott szert, s milyen mellékhatásokkal kell számolni, azoknak mekkora az esélye, s miként lehet esetleg csökkenteni a kialakuló tüneteket.

Amint a (nem életmentő) műtétek vagy egy egyszerű gyógyszerfelírás esetében, ezt követően a betegnek kell mérlegelnie, hogy a kapott információk ismeretében miként dönt.

Előre nem jósolható meg, hogy valaki miként viseli a kemoterápiát. Fiatal kora és jó általános állapota mindenestre óriási előnyt jelent azokkal a betegekkel szemben, akik esetleg más kísérőbetegségekkel is terhelve, idősen, legyengült állapotban vágnak bele egy kemoterápiás kezelésbe. A külső és belső tünetek nem jelentkeznek mindenkinél, s azok jelentős része jól kordában tartható, emellett több, egyénileg kitapasztalt házi praktika is segíthet abban, hogy egy-egy konkrét panaszt miként lehet csökkenteni.

Kapcsolódó cikkek:
Emlőrák
Emlőszűrés és a mellek önvizsgálata
Emlőrákos asszonyok vallanak kálváriájukról
A HER2-pozitív emlőrák és célzott kezelése
Betegklubot szerveznek az emlőrákos nőknek
Kemoterápia: gyógyszerek és módszerek

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Emlőrák terápiája
Emlőrák: döntés a kemoterápiáról
Emlőrák műtét után
Mellrák: van más mód?