Előrehaladott daganatos betegeknél a fájdalom csillapítása és így az életminőség lehetőségekhez képest elfogadhatóvá tétele fontos orvosi teendő. Az erős fájdalomcsillapítók (akár a morphin tartalmú tabletták, kapszulák is) tartósan adhatóak, illetve ha a fájdalmat már nem csillapítják kielégítően, adagjukat emelni lehet, sőt kell is.

Általában egy  tartós hatású fájdalomcsillapítót állítanak be, de emellett a betegnek naponta vagy pár naponta jelentkezhetnek úgynevezett "áttörő fájdalmai" is, amire az onkológus vagy más kezelőorvos gyors hatású, de erős készítményt is rendelhet (például tramadol hatóanyagú kapszula vagy csepp, de rendelkezésre áll gyorsan felszívódó 10 és 20 mg morphint tartalmazó tabletta, illetve morphin injekció is).

A kemoterápiát annak reményében kezdték el, hogy a kemoterápiás szer képes megkisebbíteni a hasban lévő daganatot, ezáltal nőhet a beteg túlélése, illetve ha a daganat kevésbé nyomja a környező szöveteket és szerveket, optimális esetben csökkenhet a fájdalom is, és ezzel párhuzamosan csökkenteni lehet az alkalmazott fájdalomcsillapítók mennyiségét is.

A tapasztalt hányinger és hányás összefügghet az alapbetegséggel is, hiszen a hasban lévő szerv beteg, amely ráadásul fontos szerepet játszik az emésztésben, a szénhidrátokat, zsírokat, fehérjéket emésztő enzimek termelésében, illetve az inzulintermelés révén a cukorháztartásban.

Egy gyors lefolyású betegségnél elképzelhető, hogy 2 hónap alatt képalkotó vizsgálatokkal – például CT-vel – látható áttétek képződnek a szervezetben (pl. a májban, környéki nyirokcsomókban, tüdőkben). Általában a kemoterápiás kezelés megkezdése előtt (legfeljebb 4-6 héttel) történni szokott képalkotó vizsgálat, hogy 2-3 hónap múlva kontroll vizsgálatot végezve meg lehessen állapítani, a kezelés hatására változott-e a daganat mérete. Ugyanakkor nagy valószínűséggel az áttét jelenléte vagy hiánya nem befolyásolná az adott kezelést, s annak hatásosságát részben a klinikai panaszok és tünetek változására támaszkodva is megítélheti az orvos, s ennek ismeretében dönthet a kezelés folytatásáról vagy leállításáról.

Kapcsolódó cikkek:
Hasnyálmirigyrák
Célzottan gátolják a rákos sejtburjánzást (EGFR)
Részletes információk a fájdalomcsillapításról
Ahogyan az életre, a búcsúra is készülni kell
Csillapítani a fájdalmat, leküzdeni a szorongást
Rettegett hányinger: hogy kerülhetjük el?
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget

Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Hasnyálmirigyrák esélyei
Hasnyálmirigyrák gyógyítás, EGFR kezelés
Hasnyálmirigyrák és hasvízkór
Hasnyálmirigyrák, hasvízkór
Prosztatarák hasnyálmirigy áttéttel
Súlyos gyomorrák és vizesedés, ascites
Törvényszerű az állapotromlás?
Lehet élni hasnyálmirigy nélkül?
Hasnyálmirigyrák, aggresszió
Hasnyálmirigyrák műtéte
Meg kell mondani a bajt?
Áttétes hasnyálmirigyrák
Hasnyálmirigyrák 2.
Hasnyálmirigyrák 1.