Édesapámnál a jobb oldali tüdő alsó lebenyében egy eléggé nagy, 86×63 mm-es kissejtes daganatot mutatott ki a CT. A daganat ráterjedt a nyelőcsőre is. Mára túl van az első kemón, amit nagyon-nagyon nehezen visel. 10 kg-ot fogyott, enni alig tud, mert egyből hány. Ha mégis eszik, akkor pedig csuklik, az orvosa szerint a daganattól.
Azt szeretném tudni, milyen gyorsan terjed ez a daganat? A terjedés gyorsasága mitől függ? Jelenleg még áttétekről nem tudunk, hogy lenne. A második kemóra majd novemberben kell mennie. Már csak egy kérdésem lenne: ha nem megy el a következő kezelésekre, úgy vajon meddig élhet?
A nyelőcsőre terjedő tüdőrák valóban magyarázhatja édesapja hányásos, csuklásos panaszait, és táplálkozási nehezítettségét. Nemcsak a nyelőcsőre való terjedés okozhatja a fogyást (a táplálkozás megnehezítettsége miatt), az előrehaladott daganatos betegségnél gyakran akkor is kialakul fogyás, ha a tápcsatorna nem érintett, mert a sok energiát igénylő, gyorsan növekedni akaró daganat elvonja, „eleszi” a bevitt tápanyagot a beteg szervezetétől.
A fogyás csökkentésében, esetleg néhány kilogramm visszaszedésében, segíthetnek a nagy kalóriatartalmú pépes ételek, receptre felírható tápszerek, illetve egy, az onkológiában elterjedten használt, a daganatos fogyásra javasolt gyógyszer, amely tabletta vagy szirup formájában is rendelkezésre áll, és az onkológusa rendelheti.
A kissejtes tüdőrákot szokták rendszerbetegségnek is nevezni, mert nagyon gyakran sok apró áttétet ad a szervezetben, ezért is indítottak kemoterápiás kezelést édesapja orvosai. Ennek a kezelésnek az a célja, hogy csökkentse a szervezetben lévő daganat mennyiségét azáltal, hogy gátolja a ráksejtek osztódását, így jó esetben egy ideig csökkenti a kialakult daganat méretét, vagy a növekedés gátlása révén legalább méretében stabilizálja a jelenlegi daganatos folyamatot, ezzel hátráltatja, hogy a daganat a mellüregben még jobban beszűrje a nyelőcsövet, vagy ráterjedjen más fontos szervekre is.
Azt, hogy egy konkrét betegnél a kezelés alkalmazása, illetve elhagyása között mennyivel több/kevesebb a túlélési idő, nem lehet pontosan megmondani, csak azt, hogy sok ezer beteg eredményeit értékelő vizsgálatok alapján a kemoterápia alkalmazása mellett rendszerint nő a betegek túlélése, illetve nő az úgynevezett progresszióig (rosszabbodásig) eltelt idő, amíg a betegnél nem alakul ki újabb és újabb szerv daganatos érintettsége, rontva az életminőséget és a túlélési esélyeket.
Azt, hogy édesapja esetében mi várható a kezeléstől, általában az első 2-3 kezelés után lehet megmondani, illetve ezt érdemes átbeszélni a kemoterápiás kezeléseket adó orvossal, aki a beteget és az adott betegséget jobban ismerve tud válaszolni az Önökben felmerülő kérdésekre. Vele lehet megbeszélni azt is, hogy a kínzó hányások miatt mikor és milyen típusú hányáscsillapító alkalmazásától várható eredmény, ugyanis más gyógyszercsoportba tartozó gyógyszereket szoktak alkalmazni a kemoterápia mellékhatásaként jelentkező hányásnál, illetve más szerek lehetnek hatékonyak az egyéb eredetű hányinger és hányás kezelésében.
Kapcsolódó cikkek:
Tüdőrák
Rettegett hányinger: hogy kerülhetjük el?
Fájdalomcsillapítás
Vérszegénység is veszélyezteti a daganatos beteget
Segítség a rákbetegek családtagjainak
A magányos haldoklás ellen küzdenek
Ahogyan az életre, a búcsúra is készülni kell
Korábbi kérdések és válaszok a témában:
Kissejtes tüdőrák végstádium
Tüdőrák: meddig tarthat a végstádium?
Tüdőrák és a palliatív kezelés
Tüdőrák végstádium
Otthon meghalni
Áttétes tüdőrák: romló koncentráció
Tüdőrák és magatartászavar
Tüdőrák: áttét a szívburkon
Tüdőrák, agyi áttét
Dohányzás, kissejtes tüdőrák
Hirtelen áttétes tüdőrák?
Tüdőműtét és kemoterápia
Reménytelen tüdőrák?
Tüdőrák mint derült égből a villámcsapás
Gyorsan kifejlődő tüdőáttét?
